Nagyon hasznos dolog volt, hogy a vasutas arcképes igazolvánnyal rendelkezők  az ország nagyobb vasútállomásain kedvezményesen vehettek igénybe úgynevezett vendég szobát.
Hasznos volt, mert ha a vasutas család kirándult valahova, nem kellett drága szállodába költözni, hanem  legalább két-három héttel az időpont előtt be kellett jelentkezni az állomási vendégszobába, ahol előjegyezték és az odaérkezéskor csak el kellett foglalni a szobát.

Hasznos volt azért is, mert  - ha hiszitek ha nem  -  egy személynek egy éjszakára  3 (három) forintot kellett fizetni.
Ez persze már régebben volt, mert az árak itt is emelkedtek, de annyit soha nem kellett fizetni, mint egy szállodában.
Én a magam részéről kihasználtam ezt a lehetőséget.
Mást ne mondjak,  Győrből elmenni a Debreceni Virágkarneválra nagyon fárasztó lett volna,  vagy nagyon drága, ha nincs vendégszoba.
Megjegyzem, hogy rengetegen pályáztak erre a lehetőségre, és ha valaki nem jelentkezett időben, akkor lefoglalták előle a szobákat.
Amikor Szegedre jártam a Főiskolára, ami havonta 3 napos ott tartózkodást vett igénybe,  vendégszoba nélkül nagyon sokba került volna.
Külön kimutatás készült arról, hogy melyik állomáson hány szoba, hány ágy áll rendelkezésre, és az is le volt írva, hol, mennyibe kerül a szoba igénybevétele.

Sokat jártunk kirándulni, a Mátrába, a Mecsekbe,  a Bakonyba családostól.
Porva-Cseszneken, bár nem volt sok férőhely, de kifejezetten családoknak volt kialakítva vendégszoba az állomásépületben.
Alapesetben maximum 3 éjszakát lehetett igényelni, de rendkívüli esetben, mondhatnám úgy is, hogy egy kis protekcióval egy hetet is el lehetett tölteni egy helyen.

Győr állomáson is voltak vendégszobák.
Az állomásépület második emeletén 8 szoba is volt két, három négyágyasak.
A bejelentkezést  eleinte a forgalmi szolgálattevők intézték a személypályaudvaron.
Sőt a szobák igénybevétele előtt a szobák árát is a forgalmista szedte be.
Később ezt a főnök a saját hatáskörébe vonta, úgy, hogy a titkárnőjénél lehetett bejelentkezni.   Csak nappal,  munka időben.

Az idő múlásával a vendégszobák száma rohamosan csökkent.
Ezt több tényező is befolyásolta.
A főnöknek jogában állt, hogy a szobákat  -  átmenetileg,  egy-két évre is  - kiadja  lakás céljára.   Főleg amikor ő lett a MÁVDAC sportegyesület elnöke, a focisták akiket messzebbről igazoltak, családostól laktak, hosszabb rövidebb ideig, a vendégszobában.

A vendégszobák felügyeletét, takarítását négy hölgy végezte váltott műszakban.
Érdekesség   -  mintha kiválogatták volna őket  -  a négyből hárman valamikor apácák voltak.
Mit jelent ez?
Azt, hogy szigorúan ügyeltek arra, hogy a családon kívül egy szobában csak egyneműek legyenek. 
Nem egyszer jött panaszkodni a "vendégszobás" hölgy, hogy egy férfi be akar menni a másik szobában "lakó"  nőhöz.
Fel mentem igazságot tenni.   Kiderült, hogy főnök tudott róluk.  Egy igazgatósági dolgozó és a menyasszonya volt a renitenskedő,  csak nem nem, jelentkezhettek be egy szobába, mert még papíron nem tudták igazolni az összetartozásukat.

Egy érdekes esetünk volt a vendégszobával.
Valahonnan a Nyírségből érkezett egy középkorú nő, a kislányával és az ügyeletes tiszttől kért vendégszobát:
Az ügyeletes megállapította, hogy van arcképes igazolványa, van üres szoba is, beengedte őket az egyik szobába.
Mi ebben az érdekes?  Hát az, hogy három évig nem lehetett őket a szobából kitelepíteni.
Kiderült, hogy a nő elvált. A férje után járt neki az arcképes igazolvány  -  a válásig.
Kiderült, hogy azért jött Győrbe, hogy munkát és lakást keressen.
Lakást talált.  Később aztán munkát is.
Az is kiderült, hogy azon a kislányon kívül, akivel bejelentkezett, van még neki három.
Itt éltek az állomáson a második emeleten.
Nem lehetett őket kitenni.  Pedig a főnök mindent elkövetett.  Számolatlanul küldte nekik a szigorúbbnál szigorúbb felszólításokat.  Nem mentek ki.  Sőt!
A helyettes főnök úgy próbálta a családot távozásra bírni, hogy lekapcsoltatta náluk az áramot.
Elképzelhetik, hogy mit kapott érte.  A nő elment a városi pártbizottságra.
Elpanaszolta, hogy bántak vele és a gyermekeivel.  Nekik adtak igazat.
Három év is eltelt, mire a városi tanácstól kaptak egy tanácsi lakást.

Jelenleg Győrben nincs vendégszoba.  Pedig úgy nézett ki, hogy szaporodni fog a szobaszám, mert a vasút megvette a lebontásra ítélt  "Vízügyi" épületet, ebből lett a Szárnyaskerék szálloda.
Eleinte voltak benne vendégszobák.
Később ahogy a vasutat szétszabdalták az illetékesek, úgy szűntek meg a vendégszobák is, mert kellett a sok új főnöknek és a sleppjének az új iroda.
A napokban körültelefonáltam a Dunántúli állomásokat  (valószínű azonban, hogy országosan ez a helyzet),  kiderült, hogy a Budapesti Igazgatóság területén nem ismernek olyan állomást, ahol még van vendégszoba.  A Szombathelyi Igazgatóságnál még akad egy-két helyen.
Volt olyan főnök, aki   (megígértette velem, hogy nem írom ki az állomását)  azt mondta, hogy azért van olyan szobája, amit ha szépen kérek ki tud nekem  (persze másnak is ) adni.
Van még néhány állomásukon vendégszoba, szigorúan a főnök hatáskörében, ahova  még mehetnek a vasutasok, sőt a civilek is.
Kérdeztem, hogy ugyan mennyit kell jelenleg fizetni?
Megtudtam, hogy a vasutasok 1600 + 360 forintért, a civilek ezerrel többért kapnak személyenként és éjszakánként vendégszobát.
Mostanában nem kirándulok messzebbre, így nem tudom, hogy például Szegeden kapnék -e vendégszobát?