HTML

kis vasúti történetek

Ötven évnyi vasúti szolgálat megannyi érdekes történetét osztom meg ebben a blogban.

HTML

Utolsó kommentek

  • Péter Vojnesich: @v2peti: Ez így igaz, első kézből hallottam ezt az infót. (2022.01.30. 21:09) Rangfokozatok
  • Adani: Orosházán történt, az egyik sorompó őrhelyen, mikor még nem volt villanyfűtés a bakterházban csak ... (2020.06.25. 16:50) Ugratások, tréfák
  • -terIst: Örülök, hogy tetszett. Köszönöm, hogy olvastad (2019.11.13. 11:52) "Gombó kinn van"
  • Frady Endre: Jó kis sztori! :) (2019.11.13. 11:34) "Gombó kinn van"
  • peronkakas: @Adani: Nagyon jó történet ez is. Nem mondom, hogy máshol nem történnek hasonló esetek, de a vas... (2017.10.17. 12:15) Ugratások, tréfák
  • Utolsó 20

Boszorkányok pedig vannak!

2015.04.08. 14:58 walteristvan

Boszorkányok pedig vannak!

 

Első Géza király neje volt Zsófia,

Akiknek Kálmán volt legidősebb fia.

Apja halálakor még nagyon fiatal,

Emiatt nagybátyjáé lett a trónhivatal.

Őt Lászlónak hívták, (aki később szent lett),

És Álmost kedvelte, meglepetést keltett.

Kálmánnak öccse volt a kiszemelt Álmos,

Két testvér egymással így hát szemben állott.

Miért nem volt Kálmán László patronáltja?

A krónikák szerint: kancsal, púpos, sánta.

Ez a furcsa külső arra ösztökélte,

Hogy a trónt egyházi pályára cserélje.

Gondos neveltetést kapott ezért Kálmán

És így műveltebb lett minden kortársánál.

A halálos ágyán (szent) László belátta,

Hogy Álmos nem való királyi állásra.

Kálmán ez időben már váradi püspök,

A királyi címért nagy eséllyel küzdött.

Az egyházi címet emiatt feladta

És magát királynak megkoronáztatta.

Nagy tudása miatt tekintélye nem nőtt,

Sőt inkább kapott egy gúnyos „könyves” jelzőt.

Mai emberek ezt nagy büszkén viselnék,

De akkoriban ezt könyvmolyként értették.

Első királyunk volt, ki azért sokat tett,

Hogy kialakuljon irodalmi élet.

Írni és olvasni minden papnak kellett.

Tudatlan papokat fel nem is szenteltek.

Csak következtetünk olvasmányaira,

Írásos emléknek nincsen másolata.

Pray-kódex megemlít néhány kisebb könyvet,

Melyek talán Kálmán kezében lehettek.

Egy ilyen gyűjtemény latin szövegébe’

Bújik meg a nyelvünk szép szövegemléke.

A királyi udvar fontos termékei,

Az István-legendák elkészítései.

Szent Imre és Gellért legendái mellett

Egyházi szertartás-tanok szerepeltek.

Méltán illették hát Könyves melléknévvel,

S az ehhez járuló egyszerűségével.

A kegyetlenkedő keresztes lovagok

Átvonulásának korlátokat szabott.

Csak felügyelettel engedte át őket

S nem támogatta a Szentföldre menőket.

Rendelkezései ideája: béke

Meglepő jelenség a lovageszménybe.

A törvénykönyvének újjá alkotását

A bekövetkezett idők indokolták.

Büntetést írt elő a vétségek ellen,

Kötelességektől öröklésig mindent.

Büntetési módok mind enyhébbek lettek,

Hamis vádolókat keményen büntettek.

Szigorúbb büntetés csak azokat várta,

Akik áhítoztak király hatalmára.

Így lett megvakítva a rátörő Álmos

S annak fia, Béla (ez volt a szokásjog).

A nemek közötti eltérő bánásmód

Markánsan kitűnik mégpedig olyan mód,

Hogy a törvény szerint a házasságtörő

Csak az asszony lehet, így ő a vétkező.

(És a hűtlen férjet, hogy mivel büntettek?

A törvénykönyv erre nem ad feleletet!).

A boszorkányokról – ami híressé vált –

Félreérthetően szólott a bölcs király.

Az idézett „striga”, misztikus nőt jelent,

Kizárólag rájuk mondta, hogy nincsenek.

De, ha a nőszemély rontó, „malefici”

Az már a boszorkány és el kell ítélni.

Ilyen királyunk volt a bölcs Könyves Kálmán,

Kinek fiából lett a második István.

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://wpsztori.blog.hu/api/trackback/id/tr647350664

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása