Lajta bánság

(Civitas Fidelissima)

Sok magyar sírta a trianoni békét,

Nem tudták lenyelni a nagyok döntését.

Közéjük tartozott egy volt ezredes,

Akit a sereg már nyugdíjba helyezett.

Fegyveres csapatot kezdett el szervezni

(a kormány pedig, ezt egy szóval sem ellenzi).

Az irreguláris csapatai élén

Területet foglalt el Sopron környékén,

(ez Ausztriának adandó terület)

És saját kezébe vette ezt az ügyet.

Ki is kiáltotta a Lajta bánságot,

S a bán maga Prónay Pál lett ott.

Szándékát félvállról hogy ne vegye senki;

A bánság egy saját bélyeget adott ki.

Akciója révén a kormány elérte,

Népszavazást tartson Sopron és környéke.

A települések hovatartozását

A nép döntse el és válassza hazáját.

A két hónap múlva tartott szavazáson

Magyarország mellett döntött egész Sopron.

Ezért is lett a „leghűségesebb város”,

Mert a döntés több, mint hetven százalékos.

A Sopron környéki falvak lakossága

Hazájának Magyarországot kívánta.

Ott a szavazóknak jóval több, mint fele,

(bár sok német ajkú) igent jelölte be!

S hogy a területnek sorsa rendeződött,

A bánság szerepe már befejeződött.

Kialakulása történelminek tűnt,

A rövid életű Lajta bánság megszűnt.

(A népszavazás 1921 december 14-16-án volt)

A barát füle

Martinuzzi Györgyként született a gyermek,

Aki Corvin János mellett nevelkedett.

Húszas éveiben pálos rendbe állott.

Kincstartónak tette Szapolyai János.

Nem sokára ő lett János Zsigmond gyámja,

És az egyházban is fényes pálya várta.

A váradi püspök rövidesen ő lett,

S a halála előtt esztergomi érsek.

Követte a pálos-rendi szegénységet,

Rájuk jellemzően, az egyszerűséget.

Végig a fehér rend ruháját viselte,

„Fráter” név is utalt szerzetességére.

Kincstartósága és püspöksége alatt

Megszerzett vagyona mindvégig megmaradt.

Ország érdekében vágyta felhasználni,

A fiatal János Zsigmondot szolgálni.

A távlati célja: béke teremtése,

Három részre szakadt hon egyesítése.

Ennek érdekében jó viszonyt tartott fenn

A nagy hadsereget birtokló törökkel.

Habsburg Ferdinánd ezt nem nézte jó szemmel,

Miért megalkuvó a törökkel szemben?

Fogalma sem volt az oszmán haderőről,

S a két irányban is engedményt tevőről

Árulást gyanított, kissé félt is tőle.

Több címmel látta el, mint annak előtte.

Akképp szándékozott megnyerni magának

Kinevezte Erdély főkancellárjának,

Esztergomi érsek kinevezést kapott,

S kijárt a pápánál bíboros kalapot.

Gyanú és félelem ezzel még el nem ült,

S ez az erős ember életébe került.

A bűntényt remekül előkészítették,

Királyi parancsra szépen kitervelték.

Bele lett avatva az érsek titkára,

Mert neki volt hozzá szabad bejárása.

Hajnalban, a barát éppen imádkozott,

Titkára belépett: üzenetet hozott!

A megbeszélt módon tőrét beleszúrta.

„Mit művelsz?” – a pap csak e szavakat szólta.

Erre már a többi bűnrészes ott termett

És valamennyien a főpapnak estek.

„Mi rosszat tettem?” ez tört fel a torkából,

S ezzel eltávozott az élők sorából.

Két puskagolyó és hatvanöt késszúrás.

A védelmezőjét is hétszer megszúrták.

A merénylők saját zsoldosai voltak,

Kik a kastélyban sok kincsre számítottak.

Hogy mennyi volt a kincs soha meg nem tudták.

Az alvinci kastélyt talpig kifosztották.

Az érsek tetemét – jó két hónapjára –

Vitték koporsóban Gyulafehérvárra.

De a teste nem volt sértetlenül hagyva,

Mivel szükségük volt a bizonyítékra,

Hogy a merényletet tényleg elvégezték.

Levágták emiatt a barátnak fülét.

Első Ferdinándhoz külön futár vitte.

Hogy a Fráter Györgyé, a király elhitte.

Dús szőrzetű volt az esztergomi érsek.

És a fül is az volt. Övé, nem kétséges.

Bizarr egy eljárás, sosem tudhatjuk meg

Kinek az agyában születhetett ez meg.

A király a bűntényt magára vállalta

És ezért őt senki nem is kárhoztatta,

Mert Machiavelli elmélete szerint,

A szent államérdek mindenkit erre int:

Ha az ország javát szem előtt tartotta

A gyanús elemtől így megszabadulva.

Boszorkányok pedig vannak!

Első Géza király neje volt Zsófia,

Akiknek Kálmán volt legidősebb fia.

Apja halálakor még nagyon fiatal,

Emiatt nagybátyjáé lett a trónhivatal.

Őt Lászlónak hívták, (aki később szent lett),

És Álmost kedvelte, meglepetést keltett.

Kálmánnak öccse volt a kiszemelt Álmos,

Két testvér egymással így hát szemben állott.

Miért nem volt Kálmán László patronáltja?

A krónikák szerint: kancsal, púpos, sánta.

Ez a furcsa külső arra ösztökélte,

Hogy a trónt egyházi pályára cserélje.

Gondos neveltetést kapott ezért Kálmán

És így műveltebb lett minden kortársánál.

A halálos ágyán (szent) László belátta,

Hogy Álmos nem való királyi állásra.

Kálmán ez időben már váradi püspök,

A királyi címért nagy eséllyel küzdött.

Az egyházi címet emiatt feladta

És magát királynak megkoronáztatta.

Nagy tudása miatt tekintélye nem nőtt,

Sőt inkább kapott egy gúnyos „könyves” jelzőt.

Mai emberek ezt nagy büszkén viselnék,

De akkoriban ezt könyvmolyként értették.

Első királyunk volt, ki azért sokat tett,

Hogy kialakuljon irodalmi élet.

Írni és olvasni minden papnak kellett.

Tudatlan papokat fel nem is szenteltek.

Csak következtetünk olvasmányaira,

Írásos emléknek nincsen másolata.

Pray-kódex megemlít néhány kisebb könyvet,

Melyek talán Kálmán kezében lehettek.

Egy ilyen gyűjtemény latin szövegébe’

Bújik meg a nyelvünk szép szövegemléke.

A királyi udvar fontos termékei,

Az István-legendák elkészítései.

Szent Imre és Gellért legendái mellett

Egyházi szertartás-tanok szerepeltek.

Méltán illették hát Könyves melléknévvel,

S az ehhez járuló egyszerűségével.

A kegyetlenkedő keresztes lovagok

Átvonulásának korlátokat szabott.

Csak felügyelettel engedte át őket

S nem támogatta a Szentföldre menőket.

Rendelkezései ideája: béke

Meglepő jelenség a lovageszménybe.

A törvénykönyvének újjá alkotását

A bekövetkezett idők indokolták.

Büntetést írt elő a vétségek ellen,

Kötelességektől öröklésig mindent.

Büntetési módok mind enyhébbek lettek,

Hamis vádolókat keményen büntettek.

Szigorúbb büntetés csak azokat várta,

Akik áhítoztak király hatalmára.

Így lett megvakítva a rátörő Álmos

S annak fia, Béla (ez volt a szokásjog).

A nemek közötti eltérő bánásmód

Markánsan kitűnik mégpedig olyan mód,

Hogy a törvény szerint a házasságtörő

Csak az asszony lehet, így ő a vétkező.

(És a hűtlen férjet, hogy mivel büntettek?

A törvénykönyv erre nem ad feleletet!).

A boszorkányokról – ami híressé vált –

Félreérthetően szólott a bölcs király.

Az idézett „striga”, misztikus nőt jelent,

Kizárólag rájuk mondta, hogy nincsenek.

De, ha a nőszemély rontó, „malefici”

Az már a boszorkány és el kell ítélni.

Ilyen királyunk volt a bölcs Könyves Kálmán,

Kinek fiából lett a második István.

Cselszövő humanisták

Hunyadi kormányzó fia nevelését

Vitéz János váradi püspökre bízta,

Aki nagyon komolyan vette a kérést

Hiszen a címét még Hunyaditól kapta.

Az apa halála után sem feledte.

Együtt raboskodott a gyermekeivel.

Együtt kerültek be a történelembe

Mátyás királlyal, az ő jótevőjével.

Így hát a reneszánsz uralkodó mellett

Vitéz János volt a humanista érsek,

És mint tanácsadó, ő állt legközelebb

A kancellárián, a király kegyéhez.

Unokaöccse is, itt szerephez jutott.

Janus Pannonius volt, a neves költő.

Számos dicsőítő költeményt alkotott,

Nagy részük persze, a királyt dicsőítő.

A hálás költőből pécsi püspök is lett.

Könyörgő verseket is vetett papírra.

Imigyen kérve isteni segítséget,

Amikor a király elindult a harcba.

A király számára fontosakká váltak.

Nagyon sok külügyi dolgot elintéztek.

Rendezték ügyét a diplomáciának.

A humanista műfajban jeleskedtek.

Bár Mátyás király is művelte a műfajt,

A stilisztikai bravúrok nem mentek.

Elintézte ezt két diplomata főpap.

S nem lépett nyomába régi mesterének.

Vitéz János alatt Esztergom kiépült.

Tudósok serege lepte el a várost.

Felújult a vár, függőkert is épült,

Miből nem látunk csak néhány törött szobrot.

Nem régen tárták fel dolgozószobáját,

Melynek egyik falát írás díszítette,

Hirdetve négy erény allegóriáját:

Állhatatosságra, mértékletességre,

A bölcsességre és igazságosságra

Figyelmeztették őt, s a kötelességre.

A könyvekben saját kezű javítása

Szintén utal aktív tevékenységére.

Egy idő után az érsek azt érezte,

Hogy a király őket mind távolabb tartja.

Mivel Mátyás, apja útjáról letérve,

Hadjáratokat is folytatott nyugatra.

Ezek költségére adót szavaztatott.

Megsarcolva ezzel magyar főpapokat.

Az érsek s unokaöccse fellázadott,

Elárulva ezzel uralkodójukat.

Az országgyűlésen Vitéz fel is szólott.

Kifejtette, hogy a haza jövedelme

Nem a haza védelmére fordítódott,

Hanem hódításra lett az befektetve.

A legenda szerint Mátyás megkérdezte:

Egyetértenek-e ezzel a beszéddel?

S amikor az érsek azt megismételte,

A király mérgében felpofozta szépen.

Bár ez a pár pofon nem hitelt érdemlő,

Részévé váltak a magyar köztudatnak.

És az uralkodó ellen szervezendő

Megmozdulás élére állt a két főpap.

A királlyal minden híve szembefordult.

Mi több, királyjelöltet is állítottak.

Fő-és köznemesség egyszerre megmozdult.

Az uralkodóval mind szembefordultak.

Ám Mátyás hatalmas bravúrt hajtott végre:

Nagy sietve országgyűlést hívott össze.

A lázongó urak meglepetésére,

Adományaival a viszályt megtörte.

A szervezők csak enyhe büntetést kaptak.

Vitéz János került házi őrizetbe.

Janus Pannonius csak külhonban lakhat.

Egyikük sem maradt sokáig életbe’.

Az első magyar lázadó

Árpád leszármazottai között

Géza fejedelem tartotta a rendet.

Halálával gyorsan kiütközött

Közülük a hatalom ugyan kit illet.

Halála előtt intézkedett.

Látta a nyugatról fenyegető veszélyt,

Ezért gyorsan megkeresztelkedett,

Hogy így elnyerhesse első Ottó kegyét.

Keresztségben István lett a neve,

És a fia Vajk is ezt a nevet kapta.

Felesége Sarolt kitervelte,

István neje legyen bajor herceg lánya.

Gizella akkor még csak tíz éves,

Amikor Istvánnal összeházasodtak.

István lett a király, nem kétséges,

Pedig nála esélyesebbek is voltak.

Egyikük, - jogosan – úgy gondolta,

Hogy a rend szerint őt illeti meg a trón.

Keresztségben a Mihály nevet kapta.

A kirekesztésén feldühödött nagyon.

A somogyi vezér fegyvert fogott

És a seregével István ellen indult.

A két sereg Sólynál találkozott,

Ahol István végül győztesnek bizonyult.

A lázadót egy német megölte.

Az akkori íratlan törvények szerint,

István a testét felnégyeltette,

Ezzel bosszulva meg lázadó bűneit.

A testrészeket meg kitűzette

Pannónia három várának fokára

Negyedik részt elküldte Erdélybe,

Jelezvén, hogy az is az István országa.

A legyőzöttnek volt még egy bűne,

Amivel a büntetést kiérdemelte,

A keresztény érték ezt nem tűrte.

Hogy Géza özvegyének kezét megkérte.

Mivel Sarolt fejedelemasszony

Az őt kérő rokonnak kosarat adott,

Indok volt, hogy Istvánra támadjon.

A pogány törvények adtak erre jogot.

Koppányon kívül útban voltak még

Úgy az apai, mint az anyai ágon,

Kik zavarták a király érdekét.

Gyula sem maradt sokáig lábon.

Ő harc nélkül is megadta magát,

Bár a királyi udvarba költöztetett,

Nem érezte biztonságban magát,

Lengyel segítséggel innen megszökhetett.

Gyula fiai, Bonyhád és Baja

Sem fogadták el a fennálló hatalmat,

El is érkezett éltük alkonya,

A vérpadon nyerhettek végső nyugalmat.

A Maros-völgyének ura Ajtony,

Gyakran megvámolta a Dunán érkező,

Só-szállítmányt. Nem volt neki pardon.

Csanád végzett vele, a sereg vezető.

Taksony unokái Vajk és Vazul,

Valamikor régen jó viszonyban voltak,

Mostanra a helyzet úgy alakul,

Vazul esélyei igencsak megkoptak.

Mert István utódnak nem jelölte,

Hanem örökösként Orseoló Pétert.

(Legendaként : Gizella küldötte,

Megvakította és ólmot önt fülébe.

István ezt megtudván, sírni kezdett).

De ezt nyilván az utókor találta ki.

Vazul neki útban volt, és vesztett.

Mégis csak királyok lettek a fiai.