Istennek szentelve

A királyi párnak menekülni kellett

A tatárjárás okozott veszedelmet.

Az Adria partján találtak rejteket,

Ahol kilencedik gyermekük született.

Előző gyermekük meghalt nagyon korán,

Az ő nevét kapta, Margit, ennek okán.

Hogy népüket tovább tatárok ne dúlják,

Születése előtt Úrnak ajánlották.

A szent frigy emiatt korán megköttetett,

Így kérve az Istent, mentse meg népüket.

A lány is kitartott, később már az apja,

Hogy ettől eltérjen, hiába akarta.

Már három évesen kolostorba került,

Hol reggeltől estig imádságba merült.

Tíz évesen ment a Nyulak szigetére,

Itt lett a lakhelye egész életére.

Fogadalmat tett a magiszter kezébe

És az ünnepélyes szertartását kérte,

A neve: Szüzek Istennek szentelése,

Hogy szigorúbb legyen kötelezettsége.

Apja férjhez adná cseh uralkodóhoz,

Barátság jeléül a nagy Ottokárhoz.

Ki meg is kereste a lányt a szigeten.

Tetszett és azt mondta, elvenné szívesen

A szép királyleányt. De ő nem engedett,

Kitartott amellett, amit eltervezett.

Szerzetes élete nagyon mintaszerű,

Viselkedése aszketikus jellegű.

Böjt, önostorozás, szegénység keresés,

Társain mindig alázatos segítés.

Bensőséges imák és engedelmesség,

A betegek ápolása jellemezték.

A legtöbb kolostorlakó azért élt itt,

Hogy védve legyenek házasságkötésig.

Elviselték a zárda rideg falait,

S tanulták az asszonyok feladatait.

Felettük álló királylányt nem értették,

Alantas munkára fordítja figyelmét.

Ilyen volt szerintük betegek mosása,

S hogy elesetteket serényen szolgálta.

Margitról elterjedt, hogy csodákat is tesz,

Miszerint nagyon sok embert gyógyított meg.

Egy ízben kútba fulladt lányt kelt életre,

Leomlott ház alól fiút kimentette.

Saját halálát is előre érezte,

A rend főnökasszonyának ezt jelezte.

Halála után is csodákat jegyeztek.

A királylány arcán rózsás pír jelent meg.

Szeme körül arany félkörív csillogott,

Egész teste édes illatot árasztott.

Betegek tömege kereste fel sírját,

Leprások, süketek, koldusok és bénák

Egész sora gyógyult meg eme szent helyen,

Segített ismerősön és ismeretlenen.

A szigeti Szűz Mária-kolostorban

A sírhelyénél mindig sok zarándok van.

Szentté avatását bátyja ajánlotta,

Akinek leányát is meggyógyította

(ötödik Istvánnak lánya volt Erzsébet),

Aki az ő övétől nyert egészséget.

A szentté avatás sokat késlekedett,

Kevés híján hétszáz évet igénybevett.

Magyarázták történelmi viharokkal.

Tény, hogy keveset törődtek magyarokkal.

Középkorban Zsigmond és Hunyadi Mátyás

Ismételten kérték szentté avatását.

Nagy nehezen véget ért a procedúra,

Tizenkettedik Pius szentté avatta.

A magyar királylány került nagy sokára

Szent Margit névvel be a szentek sorába.

           Hentes a király ?

Egy szeptemberi estét Savoya hercege

Firenze melletti palotában töltötte.

A dajka, kezében fogott égő gyertyával

Belépett a kisherceg külön szobájába,

(A herceg kicsi fia még csak két éves volt),

Hogy elűzze az álmát zavaró szúnyogot.

Amikor gyertyával a bölcső fölé hajolt,

A gyermekágynemű csipkéje tüzet fogott.

A dajka próbálta, erejét megfeszítve

A tüzet oltani, hogy gyereket megmentse.

Közben olyan égési sérülések érték,

Belehalt amire az orvoshoz kísérték.

A kisherceg mintha életben maradt volna:

Azt írta a nagyhercegi udvar naplója.

Már pedig a napló mindenki szerint precíz,

Rögzítették benne a család eseményeit.

Eszerint a fiú három helyen megégett,

De fel fog gyógyulni, így hangzott az ígéret.

A naplóba sokáig semmit nem jegyeztek.

Firenze mellett a nép pletykálkodni kezdett:

A hercegnek fia a lángokban elpusztult,

A bölcsőbe helyette másik gyerek újult.

Azt is beszélték, ki lehet a cseregyerek.

A hentesnek törvénytelen fia lehetett.

A hentes nem sokkal később feleségül vett

Egy másik nőt és hatalmas házat épített.

Ennek földszintjén nyitotta meg hentes boltját.

Érdekes, hogy az Isten így felvitte dolgát.

Szemlátomást egyre csak jobban ment a sora,

Végül már több, mint negyven ház volt tulajdona.

Gond nélkül eltartotta tizenhét gyerekét.

Milyen titkos forrás szülte jövedelmét?

Tán az uralkodó fizette hallgatását?

Mért nem jutalmazták a hős dajka családját?

(A hentes öccse úgy részesül a meséből,

Hogy bátyja szeretőjét vette feleségül.)

Tény, hogy a hercegnek utódra volt szüksége,

Így volt biztosítva az örökösödése.

Még az sem zavarta, hogy ezt cseregyerekkel

Tudta biztosítani, nagy igyekezettel.

A fiúcska persze egy kicsit megváltozott,

Erről leginkább a modora árulkodott.

Kötelességtudó, csendes és érzékeny lett.

Királyságban senkire nem emlékeztetett.

Bár erős, izmos férfi lett a fiúcskából,

Arcvonása nem beszélt kifinomultságról.

Ennek ellenére, amikor „apja” meghalt,

Belőle lett a király a birodalomban.

Később, Olaszország egyesítése után,

Az olasz királyságban ő az első király.

Bár tudatában volt alantas származása,

Nem sokat tehetett a terjedő pletykákra.

A legtöbb olasznak semmit nem jelentett,

Hogy királyuk vére uralkodó vagy hentes.

Viktor Emánuel, aki királyuk lenne

Országuk alapítóját tisztelik benne.

Huszár nők (I.)

Reformkori változások

Új utat nyitottak

És az átalakulások

Nőkre is hatottak.

Férjeik mögül kilépve

Élharcosok lettek.

Női voltuk ellenére

Másképp viselkedtek.

Voltak, akik belebújtak

Katonaruhába.

Sőt férfiként háborúztak

A törvény dacára.

A parancsnok rendeletben

Ugyan leszögezte,

Csak asszonyi teendőkben

Számít a hölgyekre.

Előfordult mégis gyakran,

Hogy férfiruhába

Öltözött a nő, hogy abban

A hazát szolgálja.

Példaképük akadt. Találhattak könnyen.

Számtalan nő harcolt a török időkben.

Rozgonyi Cicelltől Zrínyi Ilonáig

Az egri asszonyok agyafúrt harcáig.

Ország irányítók szava ellenére

Számos nő úgy döntött, megy a csatatérre.

Nevüket e versben sorolni sok volna.

Kilétét és nemét nem csak ő titkolta.

Olyan bátorságot mutattak, amellyel

Tiszti rangig vitték a honvédseregben.

Lebstück Mária is nevezetes huszár

Már a bécsi forradalomban is helytáll.

Annak leverése el nem tántorítja,

A harcot a magyar seregben folytatja.

A harcban kétszer is fejsérülést szerzett

Carl néven egynéhány ütközetben részt vett.

Annyira meggyőző férfi-öltözete,

Hogy egyszer Görgey még meg is büntette,

Mert női ruhában jelent meg egy bálon

Lecsukatta, hogy így máskor ne tréfáljon.

Nem hitte el róla, hogy tényleg nő lenne,

Hiszen oly vitézül harcolt a seregbe’.

Olyan kiváló helytállást tanúsított,

Amiért egy főhadnagyi rangot kapott.

Ám a szabadságharc szörnyű leverése

Nagy változást hozott sokak életébe.

Őt is elfogták és hurcolták börtönbe.

(Gyermekét az aradi börtönben szülte).

A fogsága után özvegyen maradva

Fiával élt együtt hatalmas nyomorba’.

Szörnyű szegénységben, mosónőként halt meg.

Sírját a Megyeri úton találod meg.

Huszka Jenő írt egy csodás operettet,

„Mária főhadnagy”-nak ő így tisztelgett.

Huszár nők (II.)

Pfiffner Paulina, Mária tiszttársa

Katonatiszt apjának lép nyomdokába.

Színésznőként beállt a honvédseregbe,

Mindenki Ligethy Kálmánként ismerte.

Férfiúként vett részt sok kemény csatában,

Mint igazi férfi, harcolt olyan bátran.

Bem apó haditetteit elismerve,

Megtisztelő hadnagyi rangra emelte.

Később egyik lábát két lövés is érte.

Sajnos, így került az ellenség kezére.

Rabláncon vitték el Gyulafehérvárra,

Később Pozsonyba egy hadi laktanyába.

Majd Gyulára vitték, itt meglőtte magát,

S megmenteni már az orvosok nem tudták.

Bányai Júlia polgárlányként kezdett.

Férjhez is ment később egy ismert ügyvédhez.

Életében úgy lett váratlan fordulat,

Hogy a férje meghalt, így özvegyen maradt.

Nem akart beállni könyörgők sorába,

Elment a cirkuszba, ott állott munkába.

Ám valami mégis csak arra késztette,

Hogy férfiruhában álljon a seregbe.

Be is állt közéjük, de a férje nevén,

Így a seregben lett egyszerű közlegény.

Az isten is katonának teremtette.

Szert is tett igen gyors, fényes karrierre.

A szabadságharcot vitézül szolgálta.

De nem csak fegyverrel, eszét is használta.

Ügyesen kémkedett, változatos módon.

Fuvaros volt egyszer, máskor szolgáló volt.

Szappanos-emberként járt az ellenségnél

Csapatának fontos híreket szerezvén.

Az orosz táborban – ahogy Mata Hari –

Magát párizsi táncosnőnek adta ki.

Elkápráztatva az orosz katonákat.

Az így szerzett hírek jó ügyet szolgáltak.

Vitéz érdemeit Bem is elismerte.

Rendjelet mellére személyesen tűzte.

Ám a szabadságharc gyászos leverése

Az emigrációba kényszerítette.

Bem apótól itt is érte meglepetés,

Méghozzá kapitánnyá előléptetés.

Török honban Kossuthtal is találkozott

Századosként, pártfogásért folyamodott.

Elmondta, hogy ő nő. Sárosi Gyulaként

Szolgált a seregben, mint egyszerű honvéd.

Huszonhat évesen asszony lett belőle.

Egy zászlóaljbeli százados lett férje.

Az életét nem háziasszonyként élte

Férjével közösen harcoltak Erdélybe’.

Később – szintén együtt – Kairóba mentek,

„Fáraóhoz” címzett vendéglőt vezettek.

Ez lett a magyarok gyülekezőhelye,

Az otthonról hozott hírek cserehelye.

A sok kaland után – majd hatvan évesen –

Itt ezen a mesés egzotikus helyen

Fejezte be földi, szép pályafutását,

Melynek ritkán lehet találni a mását.

Az özvegy kálváriája

Befolyásos család lányaként született

De leány csak tizenöt évig lehetett.

Ekkor hozzáadták egy nemes emberhez,

Akivel viszont nem sokat élhetett.

Férje hamarosan ment a csatatérre

Tizenöt éves háború hadvezére

Lett, ahol kiváló érdemeket szerzett.

Eközben elesett és a nő özvegy lett.

Ekkor kezdődött el a kálváriája,

Záporesőként hullt rá a nádor vádja.

Gyilkosság volt, amit felhozott ellene.

Pert azonban soha nem folytattak vele.

Ám ítélet nélkül is börtönbe zárták,

Ahol a bűneit még gyarapították.

Levélben írta egy ellenlábas lelkész:

Hogy boszorkányság is terheli a lelkét,

Miszerint macskákat küldött a házába

Mégpedig az ő elpusztítására.

Ennyi is elég volt, hogy bűnösnek mondják.

Per alá viszont csak szolgálóit vonták.

Azok közül gyorsan hármat kivégeztek,

Negyediket örök fogságra ítéltek.

A szokásjog szerint megillette volna

Törvényes per lefolytatásának joga.

Az özvegy ezt maga is kezdeményezte,

Kérése nem talált csak süket fülekre.

A nádor ezt azért húzta, halasztotta,

Mert szert akart tenni a hamis tanúkra.

Mert a tárgyaláshoz bizonyíték kellett.

Bárhogy iparkodott, elégséges nem lett.

Olyan történt, ami az ügyet lezárta.

És ez nem volt más, mint az özvegy halála.

A legenda viszont most már szárnyra kapott,

Állandóan új tétellel gazdagodott.

Szűzlányok vérében fürdőzött az özvegy,

Kínozta, azután meggyilkolta őket.

Egy jezsuita pap még olyat is ráfog,

Hogy bizony az ördöggel is cimborázott.

A híre elterjedt Európa szerte

A „népszerűsége” Drakuláét verte.

Horror filmeknek lett gyakran szereplője.

Úgy mutatták be, hogy mindenki félt tőle.

Lejárató kampány olyan sikeres lett,

Amit a kitalálója sem tervezett.

Ha a nádor utódai nem halnak ki,

Talán még jogdíj is kijárhatna neki.

De, mi az alapja eme legendának?

Mi oka az özvegy kálváriájának?

Történt haláleset a nő udvarában,

Orvosnők voltak alkalmazásában.

Az ő sebészeti eljárásaikat

Tudatlanok kínzásokká torzítottak.

Támadást a nádor azért indította,

Mert szert akart tenni hatalmas vagyonra.

Ezért lett célpontja Báthori Erzsébet,

Akit úgy ismerünk, mint csejtei rémet.

Így tette őt tönkre egy gonosz koholmány

És emiatt lett szadista boszorkány.

Hogy mi lesz a köztudatra ható érzés?

Legenda vagy tények ? Ez már egy más kérdés.

Európa legbátrabb asszonya

Szenzációs hírnek érezte mindenki

Rákóczi kit akar feleségül venni.

Mert hát egy erdélyi fejedelmi család

Leszármazottjaként nem adhatta alább

Híres törökverőnek unokahúga

Volt akit választott. Ő Zrínyi Ilona.

Már az maga szenzációnak számított,

Tizenhárom éves volt, akit választott.

A lány még nem látta ezt a férjjelöltet,

Az eljegyzés előtt összeismerkedtek.

Nem tudjuk mik voltak köztük az érzések,

Ezzel nem törődtek atyai döntések.

Ebben a frigyben Erdély és Magyarország

Szimbolikus egyesítését találták.

A házasságukból született négy gyermek,

A negyedik épp a jól ismert Ferenc lett.

Akinek együtt nem soká örülhettek.

Apja halála volt akadálya ennek.

Hat évnyi özvegység az anyósa mellett

A napfényre hozott néhány ellentétet.

Mi legyen az ifjú Ferencnek jövője,

A lengyel koronát akarta fejére

Zsófia, az anyós, csakis ezt képzelte.

Ilona azzal is elégedett volna

Erdélyi fejedelem lenne a sorsa.

A szenzációknak ám még nem lett vége,

Mert beleszeretett Thököly Imrébe.

Nem zavarta, hogy a botrány kiegészül,

És őt választotta második férjéül.

Thököly a magyar események miatt

Erdélybe vonult és ott szervezett hadat.

A felkelésével érdemeket szerzett,

Mozgolódására Bécsben is figyeltek.

Jó harminc év után országgyűlést hívtak,

Alkotmányos úton nádort választottak.

A kompromisszumot meg is pecsételte,

Hogy Thököly Zrínyi Ilonát elvette.

És az új nádor, hogy szent legyen a béke,

Thökölynek húgát feleségül kérte.

Sokak szerint frigyük érdekházasság volt,

De közöttük szerelmet látott az utókor.

A kis Ferenc viszont másképp vélekedett.

Szerinte csak anyja táplált érzéseket.

Thökölyt hozományvadásznak tartotta.

Nem valószínű, hogy ennek volt alapja.

Vádakat vág a kuruc vezér fejéhez

Bizonyítva gyermeki féltékenységet.

Ám rossz idők jártak házi boldogságra,

Mert eljött a kuruc csillag hanyatlása.

Alig töltöttek el együtt három évet,

Az újdonsült férjnek menekülni kellett.

Ilona pedig ottmaradt egymagára,

A kisgyermekeivel Munkács várában.

A Habsburg seregek állandó ostroma

A közvéleményt is felháborította.

Oly hírnevet szerzett, akár a nagybátyja,

Így lett „Európa legbátrabb asszonya”.

Hősiességével aki együtt érzett,

Nem küldött azonban egyéb segítséget.

Munkács várát három évig megtartotta,

Az asszonykapitány, tovább már nem bírta.

Friss hadak támadtak az erős falakra,

A várfeladásra késztette Caraffa.

A Habsburg fogságból – amint csak tehette –

Fogolycsere útján férje kimentette,

Két elfogott generálisért cserébe.

Így száműzetésben tovább együtt éltek.

Viszont azt elérni sehogyan sem tudta,

Hogy a gyermekeit még egyszer láthassa.

A megpróbáltatást nehezen viselte.

Börtönből kiváltott gyermeket neveltek.

De a sors még csapást tartogat számára,

El kellett költözni Nikodémiába.

A híres nagyasszonyt a halál itt érte.

(Később a fiával került török földbe).

Két évszázad után kerültek csak haza,

A kassai dómban végső nyugalomra.

A hősnőt és fiát, a nagy fejedelmet,

Érdemeik szerint méltón eltemettek.

Férjétől a vallás most elszakította,

Őt eltemették a késmárki templomba’.

De a történelem fricskázott még egyet,

Jött Trianon, s határon kívülre kerültek.